Udvar

-Én is remélem uram- Mondtam, majd visszaültem Lillin mellé. Nem érdekel, hogy az apja, de Lillin az én . . . barátnőm. Ezért is. . .Kezem derekára tettem és kissé közelebb húztam magamhoz. Nekem ebbe a beszélgetésbe jelen pillanatban nincs beleszólásom.

Amíg apa nem fordult felém addig nem is szóltam bele a beszélgetésbe.
-Holnap első dolgom lesz vele beszélni- Mondom mosolyogva bár azt azért nem tettem hozzá, hogy akkor edzésről biztos kések. Úgyis rájön ha nem leszek ott.

-Viszlát- Köszöntem el, s mikor már nem láttam megpusziltam Lillin-t.
-Apád igazán érdekes- Mondtam mosolyogva.
-Nem fázól?- Kérdeztem rá. Szerintem kissé hűvös van. De mondjuk én nem fázok.

-Szia- Köszöntem el mosolyogva hisz örültem, hogy kettesben hagyott Corneliussal.
-Igen az, néha túlságosan is.- Mondom kissé elgondolkozva majd kicsit közelebb bújtam a fiúhoz.
-Csak egy picit, de nem vészes- Mosolygok továbbra is.

A kérdésemre, a válaszán elmosolyodtam, majd egy laza mozdulattal levettem zakóm és ráterítettem.
-Na, most már egy picit sem fázól. Remélem- Mondtam mosolyogva, majd átkroltam és magamhoz öleltem.

-Most már nem- Mosolyogtam majd adtam egy puszit az arcára.
-És tetszik a bál?

-Igen. Bár nem szeretem őket- Mondtam mosolyova, majd lehajoltam és megcsókoltam. A csók végetével, kissé félredöntött fejjel néztem a mellettünk elhaladó és megbámuló párost. Tudom, hogy szép látvány vagyunk. . .

-Én sem rajongok a bálokért de nekem muszáj megjelennem még ha csak 5 percre is.- Grimaszolok egy kicsit a mondat végére majd ismét elmosolyodom s viszonozom Cornelius csókját. Majd a minket megbámuló párosra angyalian rámosolygok ami annyira jól sikerült, hogy sietősebbre vették lépteiket, hogy minél hamarabb látó távolságon kívülre érjenek.
-Hogy mennyi pletyka lesz ebből...- Sóhajtok lemondóan hisz Cornelius mégis csak vámpír én meg angyal. De nem baj, mivel én vele szeretnék lenni így vele is leszek már ha ő is azt szeretné.

*megérkezek és egyből a villa kapuja felé megyek*
*mikor odaérek,az őrök feltartanak*
-Engedjetek át

A villát akarom elhagyni, mikor megpillantom, hogy valami történik a kapuban. Megnyújtom lépteim, hogy hamarabb odaérjek. Szemem a jövevényen tartva.
-Mi folyik itt?- Kérdezem mikor már majdnem ott vagyok. Az őrök amint odaérek egy biccentéssel üdvözölnek, és az egyik elkezdi magyarázni a helyzetet.
-Ez a férfi be akart jönni a villába. Nem tudjuk, hogy ki így útját álltuk.- Mondja az őr, majd visszafordul társa mellé.
-Ki vagy, és mit akarsz itt?- Kérdezem. Hangom hűvös. Most a legkevésbé sem vágyom ilyenekre.

-Ganter vagyok
-Egy öreg nő miatt vagyok itt,aki azt állította,hogy a Lamperouge család tagja vagyok
-Apám Tergan volt és az anyám Tutrin
-Apámat is Lamperougeként említette

Bemászok és nyávogok. Nézem a jelen lévőeket.
-Miáú...

Közelebb megyek Ganterhez. Jó megnézem, hogy valóban igazat mond-e.
-Mégis honnan szedted ezt az információt?
-Nekem nem tűnsz ismerősnek...
Ujjaim összefonom a hátam mögött. Fekete szoknyámon pihentetve kezem. Hosszú ujjú ingem, így mellkasomon egy kicsit kisimul. Észreveszem Kumikot, és üdvözlés képen biccentek neki.

-Alig egy napja nyertünk meg egy háborút,aztán találkoztam az öreg nővel
-Mellesleg azért nem ismersz,mert én nem itt születtem,hanem a Földön
-A nővéremmel elszakítottak Terganéktól és különböző helyen nőttünk fel
-De biztosíthatlak,hogy nem hazudok

Oda megyek Lillyhez és dörgölőzöm mint egy igazi macska.

-Nem is gondolom, hogy hazudnál.
-De tartok attól, hogy az információ helytelen. Tudom az egész családfát, és ilyen név nincsen benne. Illetve úgy gondolom, hogy senkinek sem lett volna jó elrejteni egy gyermeket, ha az tovább vinné a család örökségét.
-Ha jól tudom Cedricknek nincs Ganter nevű gyermeke.
Továbbra is a jövevényt figyelem. Az őrök készenlétben állnak. Nem hagynának esélyt, ha Ganter megtámadna.

-Ha annyira tudod a családfát,akkor tudnod kell,hogy Tergan és Tutrin neve is benne van
-És ha jól sejtem,ott megszakadt az utódág,igaz? *ezzel ráterelem a lányt a helyes meglátásra*

Dorombolok majd nézem hogy Lilly mit beszél a fiúval

Egy kicsit elgondolkozom.
-Talán igazat mondasz. De ebben nem lehetek biztos amíg el nem beszélgettünk.
-Úgy villán, hogy azt inkább a villán kívül kellene...- Megint elgondolkozom.
-Mit szólnál ahhoz, hogy mindezt a szökőkútnál beszéljük meg?

-Rendben van

-Akkor indulhatunk.
Elindulok könnyed léptekkel a szökőkút felé. Az őrök visszalépnek a helyükre, és tovább vigyázzák a villát. Nem figyelem Gantert. De nagyon érdekel, hogy miért nem találkoztam vele. Ezen töröm a fejem míg oda nem érünk a kijelölt célhoz.

-Ha azon töprengsz,hogy miért nem találkoztunk még eddig,a válasz egyszerű
-Lekötöttek a harcok és Terganéknak nem volt alkalmuk mesélni rólatok

-Azt egy szóval sem mondtam, hogy meg is jelenek a bálon- Morgom bár nem túl hangosan de így is hallhatja Armand már ha figyel...
-Au revoir- Köszönök el mosolyogva majd el is tűntem Armnad szeme elől mégpedig a szobám felé menve, hogy átöltözhessek.

Csak bólintok és bemegyek a házba. Egyből a szobámba megyek, hogy átöltözzek. Miután Lilly és én elkészülünk lemegyünk a bálterembe, és a bál többi részét ott töltjük.

*miután felszálltunk a város felett körözünk,közel az erdőhöz*

*hosszú gyaloglás után végre megérkezünk*
-Hé őrök!nyissátok ki a kaput és egyikőtök szóljon Vincentnek
-Ebből nagy botrány lesz *jegyzi meg az egyik őr,majd elindul a villa felé*

*elindulok Vincent irodája felé*