Erdő

-Oké-hebegve elkezdek sírni

-Hé most meg miért sírsz?
*Törli le a könnyeket a lány szeméről.*

Kicsit elgondolkodva nézem nem tudom mit tegyek félek és fékezhetetlenül fürkészem az eget. Miért érzem ezt nem tudom.Mi lesz így velem ha döntést kell hoznom. Átölelem és néha nyávogok.

-Hidd el én ugyanúgy félek döntést hozni akárcsak te... De meg kellesz tennünk.
*Ő is az eget kezdi el nézni.*

Nagyon nyugtalanít valami látszik a farkamon és a füleimen, hogy a fülem fürkészi nagyon a hangokat,akkor a farkam nagyon fel-le lóbálom, néha nyávogok nagyon. Nem tudom mit tegyek mert teljesen idegesít a dolog teljesen kivagyok.

-Látom nincs még mindig rendben valami... Meg kellene nyugodnod.
*A lány vállára teszi a kezét.*
-Ketten többek vagyunk mint egyedül bármi is legyen az. ÉS még van időd hogy elmond ha bánt valami.

-Semmi csak...-Elhallgatok nem mondom tovább mit mondjak félek hogy rossz döntést hozok inkább nem mondom.

-Csak? Kérlek folytasd...
*Néz a lányra kérdően.*

-Félek a döntést nem tudom mit válasszam.-idegesen figyelem.

*Megöleli a lányt.-
-Még akkor is... akár az ellenségem leszel akár nem az nem változtat azon hogy te vagy az akit szeretek.

-Értem-Nyugtalanít a dolog.

Bólogatok csak nagyon nyugtalanul.

*Én is csak bámulok magam elé. Eléggé idegesít hogy lehet hogy megkelessz még ma hozni egy elég súlyos döntést.*
~Hát nem is tudom mit tegye... Mindegyikünk választani fog és így lesznek a barátokból ellenségek, ellenségekből barátok. Ismeretlenekből pedig bajtársak.

~Elégé zavart leszek ha ellenségem lesz mindenki akit szeretek.-Sóhajtok de nagyon idegesen.

-Nem tudom, de lehet-Megpuszilja.

-Nagy harcok következnek majd amik megváltoztatják és feldúlják az eddig általunk ismert világot.
*Csak üresen nézi a tájat.*

-Az igaz de ha választhatnál kit választanál?
Teljesen nyugodtan mint ahogy gondolná az ember de a döntésem az már hamar se olyan.
~Emberek befogadtak de a bajtársaimat is szeretem de már mindegy ahhoz fűz a szívem kit szeretek.

-Meg értem
Sóhajt majd a hasára rakja a kezét

-Szóval még nem tudom... De úgy érzem te már döntöttél.
*Mosolyog rá a lányra.*

-Nem döntöttem még.
Simogatom a hasam.

-Pedig nekem úgy tűnt hogy tudod melyik oldalt választod majd.
*néz előre.*

-Szállj le
*Láncos Sárkány leszáll és azonnal leugrok*
-Mit forgatsz a fejedben? *kérdezi John*

-Azt hiszem jó nyomon vagyunk
*Láncos Sárkány a fejével kissé meglök engem*
-Figyelj John te most menj vissza Láncos Sárkánnyal Avalonba és hozz erősítést,de előtte várj legalább másfél órát

*Mivel Láncos Sárkány is elment,egyedül maradtam,de nem maradtam védtelenül*
*Hátulról halk reccsenést hallok és azonnal arra fordulok*

-Egy őz?
-Eddig csak a Földön láttam őket

-Ha nem gond,inkább megtartom magamnak,hogy mit keresek itt
-Egyébként ki vagy?

-Akkor fogok különösen nagy veszélyt jelenteni,ha nekemtámadsz
-Viszont,ha annyira tudni akarod,elégedj meg annyival,hogy két elrabolt lányt keresek

-MEGÁLLJ! *kiáltom*

*átváltozok Védelmezővé*
-Ha bármit is tudsz az ikrekről,jobban teszed,ha most kinyögöd *mondom morogva*